Ha a csehek és a lengyelek ratifikálják a Lisszaboni szerződést a jövő májusi brit választások előtt, nem lesz Nagy-Britanniában népszavazás a szerződésről. Helyette számos területen újratárgyalnák a brit pozíciókat. Ilyen terület a munkaidő szabályozása, aminek bevezetése az orvosképzés hatékonyságát teljesen veszélybesodorta, valamint igazságügyi és eljárási szabályok. 

KI gondolná, hogy ezek nem nemzeti hatáskörbe tartoznak?

David Cameron, a Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnökjejöltje a jővőre esedékes brit parlamenti választásokon a Sky News riporterének megerősítette, hogy pártja továbbra is azt szeretné, hogy Nagy-Britannia tagja maradjonaz Európai Uniónak, de tartja magát ígéretéhez, tehát lesz népszavazás a Lisszaboni szerződésről. 

Igaz, nem tudni mi lesz akkor, ha még a májusi választások előtt Csehország és Lengyelország ratifikálja az alkotmányt, lesz-e alkalom vagy akarat a Torykban (akik maguk is megosztottak a szerződés és az EU ügyében) arra, hogy visszatérjenek az európai alkotmány ügyére. A lisszaboni szerződés 2010 január elsején lép életbe, ha mindegyik tagállam ratifikálja  az idén.

Mohamed Ali Haratot 1992 óta körözi az Interpol, mivel közreműködött a Tunéziai Iszlám Front megalapításában. Haratot bűnügyekkel és terrorizmussal kapcsolatos cselekmények miatt többször is elítélték. Tunéziai bíróságok 56 év szabadságvesztést szabtak ki rá.

A Tunéziai Iszlám Front célja iszlamista állam megalapítása fegyveres erőszakot alkalmazó forradalmon keresztül. Tunéziában szekuláris egypártrendszer van, nyilván nem demokratikus, de amit végképp képtelen elfogadni az az iszlamizmus.

Az egyetlen mentő körülmény idáig az, hogy nem sikerült bizonyítékokat talélni ellene, sem egy 2003-as "speciális bevándorlási kérelmekkel kapcsolatos fellebbezési bizottság ülésén, sem máskor. Harat elismeri, hogy alapítótagja volt a Tunéziai Iszlám Frontnak, de céljaikat békés eszközökkel kívánták elérni és valójában a szervezetük politikai párt volt.

Jogászainak hada viszont képtelen volt elérni, hogy Harat neve lekerüljön az Interpol listájáról. 

Harat, aki a brit Islam Channel televízió vezetője és a Scotland Yard Muszlim Kapcsolatok Részlegének tanácsadója közölte, hogy  - Mi nem vagyunk szélsőségesek és nem vagyunk terroristák és sosem volt közünk semmilyen terrorcselekményhez. Igaz, a forradalom szó nem feltétlenül csúnya és semmi rossz nincs abban, ha valaki iszlamista államot szeretne létrehozni.

A brit Islam Channel televízió a brit médiahatóság (ofcom - így, nyilván nem szeretik a nagybetűt) felügyelete alá tartozik és a koncesszió kiadásának egyik feltétele, hogy a csatorna vezetője alkalmas és törvénytisztelő ember legyen.

Nem arról van szó, hogy a Scotland Yard nem tudott Harat státuszáról, ellenkezőleg, a londoni Times állítása  szerint minden érintett tudott Harat körözéséről. 1997-ben Nagy-Britannia nem volt hajlandó Tunézia kiadatási kérelmét teljesíteni. Harat jogászai szerint a brit biztonsági szervek tájékoztatták Haratot arról, hogy Nagy-Britannia nem tartja fenyegetőnek jelenlétét és a kiadatási kérelem megalapozatlan volt. 

A Times-szal folytatott beszélgetés során Harat elmondta, hogy rendszeresen tanácsát kéri a brit rendőrség Muszlim Kapcsolatok Részlege ellenterorizmussal és extremizmussal kacsolatos alkalmazott gyakorlat helyességéről.

A Scotland Yard pedig anyagilag támogatja az Islam Channel által szervezett Globális Béke és Egység nevű találkozót, melyen a brit elit is szeret megjelenni. Harry-ék, akik aztán nem vádolhatók semmiféle jobboldalisággal főleg nem iszlamofobiával az alábbiakat fontosnak tartották közölni.

A brit kormány több millió fontot költ különböző projektekre annak érdekében, hogy megértsék, hogy a brit muszlimok miért találják az extremizmust szimpatikusnak. Olyan helyzetben, mikor brit kisiskolásokat bátorítanak arra, hogy erőszakos dzsihádban vegyenek részt az iskolákat arra kéri az állam, hogy jelentsék azokat a tanulókat, akiket beszippantottak a szélsóségesek. A bíróságok az elmúlt három évben tele vannak terrorista perekkel, egyik a másik után.

  Pedig a Globális Béke és Egységhez hasonló  események szolgáltatják a terepet a brit muszlimok indoktrinálására.

Miközben...

Az Európai Uniót saját bírósága utasította rendre, olvashatjuk Christopher Booker publicisztikájában, amiért nem hajlandó levenni az EU terrorista szervezetek listájáról az Iráni Nép Mudzsahedin Szervezetet, mely Irán legnagyobb demokratikus ellenzéki mozgalma.

A mozgalom alapvetően baloldali beállítódottságú, és párezer gerillaharcos tagja is van, akik Irakban élnek. Fegyvereik felett egyelőre az Egyesült Államok őrködik, amely továbbra is terrorista szervezetként tartja őket számon. A Sah bukása előtt a mai rezsim erőivel szimpatizált, de a forradalom győzelme után illegalitásba vagy száműzetésbe kényszerültek. Az iraki-iráni háborúban az iraki vezetést támogatták. A kétezres évek elején pedig ők számoltak be először Amerikának Irán nukleáris törekvéseiről. A mozgalmat férje távollétében Marjam Radzsavi vezeti, aki Franciaországban él.

2001-ben, Irán kifejezett követelésére a brit kormány illegális terrorszervezetté nyilvánította az INM-et, majd 2002-ben az EU-t is meggyőzte. 2006-ban az Unió Elsőfokú Bírósága törvénytelennek ítélte az INM betiltását.

2007-ben Nagy-Britannia kétszer is rávette a Miniszterek Tanácsát, hogy ne vesse alá magát az EU bíróság ítéletének. Idén aztán 35 westmisteri képviselő, többségük volt államtitkár végre csatát nyert egy angol felsőbíróságon, mely határozatában felszólította a kormányt, hogy vegye le az INM-et a terrorszervezetek listájáról. A legfelsőbb ügyész utasítására volt szükség ahhoz, hogy a kormány megtegye ezt a lépést.

Tavaly júliusban Nicolas Sarkozy, az Unió akkori soros elnöke indítványozta, hogy ne oldják fel az INM terrorista státuszát, annak ellenére, hogy az EU bíróság határozata 2006-os keltezésű. Idén októberben a bíróság újra felszólította az Uniót a törvénysértő állapot megszűnetésére és kiemelte, hogy a brit külügyi államtitkárnak kötelessége lett volna megvétózni Sarkozy indítványát. Ráadásul nem mondott igazat, mikor azt állította, hogy ha az INM-et leveszik a listáról, akkor a többi szervezet sem maradhat rajta.

December elején az európai bíróság másodszor is felszólította az Uniót, hogy immár haladéktalanul cselekedjenek, szokatlanul hamar, azután, hogy Sarkozy halasztást kért.

Mindezidáig 1160 francia polgármester és 2000, a tagállamok parlamentjében ülő képviselő harcolt a bíróság határozata mellett.